Több ezer éves régészeti leletek a metróépítésen

Feltárt sír a Bocskai úti építkezésen

Az eddigi feltárások során az Etele téri, a Móricz Zsigmond körtéri és a Bocskai úti munkaterülteken több száz lelet (kerámiatöredék, állatcsont, kőeszköz, csonteszköz, vaseszköz) került elő. A leletek több történelmi kor életébe is bepillantást engednek.

A (Tétényi úti és a Gellért téri munkaterületeken nem volt szükség régészeti feltárásra.)

A Móricz Zsigmond körtéren előkerült leletek többsége a késő rézkor időszakára (Kr.e. 3600-2800) és a középső bronzkor végére (Kr.e. 1500 körülre) datálható. A legfontosabb lelet azonban egy a római korból, ezen belül az 1-2. századból származó vaskohó feltárása. A lelet jelentőségét növeli, hogy Budapest területén eddig csupán két kemencerészlet került elő. Hasonló, műhelygödörrel együtt előkerült vaskohó pedig Pannoniából egyedül Sopronban ismert.

A Bocskai úti feltárás során a régészek rátaláltak egy egyelőre nem ismert korú temetőre. A temetőből öt sír került feltárására, melyek ún. „nyújtott csontvázas rítusú sírok”. A környéken a 20. század eleje óta, több helyszínen is folytak régészeti feltárások, melyek alapján megállapítható, hogy Lágymányos ezen részén már a bronzkorban is sűrűn laktak emberek. A Bocskai úton előkerült objektumok zöme a középső bronzkor (Kr.e. 2000- 1500) végére keltezhető.

Az Etele téri munkaterületen, a pajzsindító akna és a járműtelep építése során újkőkori településnyomokra (Kr. e. 6-5. évezred) és őskori kőbánya nyomaira bukkantak, amelyben pattintott kőeszközök alapanyagául szolgáló budai szarukövet bányásztak.

A régészeti leleteket a szakemberek restaurálják és dokumentálják. A leletekből a jövőben tárlatot tekinthetnek meg az érdeklődők a 4-es metró információs központban az Etele téren.