Tiltakozás miatt a beruházás szünetel
Péntek délutáni lakossági fórum a Józsefvárosi Művelődési Házban. A DBR Metró Projekt szakértői projektorral, geológiai térképekkel és laptopokkal felszerelve néznek farkasszemet a 4-es metró építésének megkezdéséhez szükséges környezetvédelmi hatástanulmányt (kvh) megtámadó civilszervezetek vezetőivel és harminc-negyven nyugdíjassal.
Tapasztalt fórumozók
"Engem ma sem győztek meg, nem kaptunk választ. Továbbra is életveszélyben vagyunk, ezért folytatjuk a pereskedést" - jelenti ki Brauer András a Népszínház utca 28. közös képviselője, inkább a lakók, mintsem vitapartnerei felé fordulva, mint egy népszerűségre vágyó politikus. Egy hölgy az Iparkamarától a műszaki előadások közben kér szót, és elmondja, hogy ő szeretne 4-es metrót (ezt egyébként minden tiltakozó hangoztatja), de a lakosság jogait érvényesíteni kell, majd arra hivatkozva, hogy egy másik fórumra is mennie kell, elrohan. Később egy idős bácsi huszártisztet megszégyenítő keménységgel mondja el, hogy ő ugyan nem lakik a tervezett 4-es metró közelében, és nem is fog élni, amikor megépül a metró, de igazságtalanság senkit nem érhet.
Az épületek alakváltozásai
A civil szervezeteket és a közös képviselőt az aggasztja, hogy ki vállal garanciát, ha az alagút fúrásánál megsüllyed a talaj, és megroggyannak a házak. A lakószervezeteknek a bíróságon hangoztatott legfőbb érvük éppen a kvh-ból való, ahol a tanulmány megállapítja: "az építéstechnológia ismeretében az adott geológiai körülmények között fellépő süllyedések számíthatók. Műszaki intézkedésekkel megelőzhetők az épületek alakváltozásai." A tiltakozók a megelőzést és a kárrendezést nem látják biztosítottnak.
Kit érdekel a megfigyelés?
A DBR szakértői részletesen bemutatják annak a mérőműszernek a működését, amellyel percek alatt meg lehet állapítani a süllyedés mértékét (hátunk mögött valaki: "Kit érdekel a megfigyelés?"), és azt a rendszert, amellyel a süllyedést meg lehet állítani kompenzáló injektálással, amikor cementet fecskendeznek a ház alá.
Egymilliárd forint áll rendelkezésre épületvédelemre, több tízmilliárdos nagyságrendű az alagútfúrásra elkülönített alap is, de maga a kivitelezés is biztosítva lesz, garancia tehát van, állítja a DBR Metró Projekt vezetője, a fórum pedig két óra múlva eredmény nélkül véget ér.
A kesztyűt fel kell venni
"Megrettentették a közigazgatást az utóbbi időben megszaporodó beruházások elleni lakossági tiltakozások" - vélekedett az Indexnek Kolláth György. A jogász szerint "Magyarország hektikus, protestáló, operettország", ahol könnyű összeszedni ezer aláírást egy beruházás megakadályozására, miközben esetenként jóval több ember érdekéről van szó. Példaként a Pest megyei hulladéktároló ügyét hozza fel, ahol több népszavazást követően sikerült a létesítménynek helyet találni.
Véleménye szerint a beruházóknak "fel kell venniük a kesztyűt", mivel a jogi szabályozás már most is kellő erővel ruházza fel őket, hogy keresztülvigyék terveiket. Példaként elmondta, hogy a legtöbbször előforduló hivatkozási alap, az alkotmányban foglalt egészséghez való alapjog és a magántulajdon védelme sem "sérthetetlen". Az utóbbi esetében épp ő dolgozta ki azt az 1976-os törvényt, amely szabályozza, milyen közérdekű esetekben lehet ingatlant kisajátítani.
Nyugat-Európában nincs kecmec
A jogász magát egyébként középutasnak vallja a kérdésben. A civil szervezetek szerepe nagyon fontos, de "kötözködni, hőzöngeni" senkinek sincs joga. Kiemelte továbbá, hogy a civilek szerepe nemcsak előtte, de a kontroll miatt a beruházás megvalósulása után is ugyanolyan fontos.
Ahhoz, hogy Magyarországon a nyugat-európaihoz hasonló gördülékenységgel folyjanak a beruházások, szükséges volna, hogy további, ezt elősegítő törvényeket hozzanak, és szigorítsák a beruházást érintő feltételeket, akár az uniós szintnél is szigorúbban. "Nyugat-Európában nincs kecmec, de meg is kérik az árát" - fogalmazott a jogász, utalva arra, hogy a beruházó felelőssége, hogy a lakosság meggyőzésére kellő pénzt, figyelmet és energiát fordítson.
"Magyarország csatlakozása az EU-hoz elképesztő méretű beruházásokat jelent, amiket így nehéz lesz megvalósítani. Számos ügyet, beruházót ismerek személyesen is, akik amikor értesültek a magyarországi esetekről, 'Ja, akkor mégsem' felkiáltással lemondtak terveikről" - avat be tapasztalataiba a szakértő.
Index, 2004. június 28.