Keresés    Magyar  Magyar

Vissza

Ossza meg ezt az oldalt:
Facebook Delicious Digg Google Stumble upon

A projekt az Európai Unió támogatásával, a Kohéziós Alap társfinanszírozásával valósul meg.

Megszületett a megállapodás


2003. március 15.

Megszületett a megállapodás a kormány és a főváros között a 4-es metróval kapcsolatban: a metró első szakasza az Etele tér és a Keleti pályaudvar között 10 állomással épül meg, egyúttal megkezdik a Bosnyák térig tartó második szakasz 4 állomása megépítésének előkészítését is.

A kabinet múlt szerdai ülését követő szóvivői tájékoztatón László Csaba pénzügyminiszter elmondta, hogy a kormány és a főváros közötti költségmegosztás az első szakaszra vonatkozóan 70-30 százalékos lesz.

A beruházás áfa nélkül 195 milliárd forintba kerül, amihez az EIB 875 millió euró hitelt biztosít. A kölcsön futamideje 25 év, hétéves türelmi idővel.

A kormányülésen részt vevő Demszky Gábor főpolgármester elmondta, az első szakasz munkálatai várhatóan 2007-2008-ra fejeződnek be; főváros reményei szerint a Keleti pályaudvar és a Bosnyák tér közötti szakasz finanszírozásáról még a jövő év végén, legkésőbb 2005 elején megszületik a döntés.

László Csaba megerősítette, hogy a kormány által elfogadott metrótörvény-tervezet az Etele tér és Baross tér közötti szakasz megépítésére és finanszírozására vonatkozik. Hozzátette, hogy a parlament még a nyári szünet előtt szavazhat a törvényjavaslatról.

Demszky Gábor főpolgármester méltatta, hogy az EIB a korábbinál kedvezőbb feltételekkel biztosítja a hitelt a teljes beruházás 75 százalékáig. A főpolgármester említést tett arról is, hogy a metrótörvény keretében olyan jogszabály-módosításokra is sor kerül, amelyek megteremtik a biztonságát a magyar állammal vagy önkormányzattal kötött szerződéseknek.

Kitért arra, hogy az új metrót várhatóan naponta 410 ezer utas veszi majd igénybe és félmillió budapesti közlekedik rajta a jövőben.

- A főváros a Bosnyák térig tartó metróvonal költségeinek 18 százalékával, azaz 47,6 milliárd forinttal rendelkezik a metró építéséhez - mondta Demszky Gábor, hozzátéve, hogy a Baross térig ez az összeg a terhek 24 százalékára elegendő. A további 6 százalékot az teszi ki, hogy a kormány a metróberuházás részeként ismeri el a metróhoz kapcsolódó felszíni rendezés 50 százalékát.

Ez azt is jelenti, hogy a fővárosnak felül kell vizsgálnia hétéves fejlesztési tervét és fedezetet kell teremtenie a kapcsolódó, 17,5 milliárd forintot kitevő beruházásokra.

A főpolgármester reményét fejezte ki, hogy a következő néhány évben kedvezően alakulnak Budapest finanszírozási keretfeltételei, elsősorban az illetékszabályozástól és az adóváltozásoktól vár a jelenleginél kedvezőbb lehetőségeket.

Csillag István közlekedési és gazdasági miniszter kiemelte: a szerdai kormánydöntésből is látható, hogy a kabinet a következő években prioritást ad az infrastrukturális beruházásoknak.

- Ezek hiányában kevesebb munkahely lenne az országban, és a befektetők is elfordulnának Budapesttől, a főváros kevésbé lenne vonzó számukra a befektetéseket tekintve - húzta alá a miniszter.

A gazdasági és közlekedési tárca vezetője szerint a döntés azért is fontos, mert a leendő 4-es metró Budapest és a főváros környéki agglomeráció közötti kapcsolatot segíti, illetve a fővároson való szabad átjutást biztosítja majd. Az agglomeráció közlekedési gondjainak megoldását az M0-ás autópálya megépítése teljesíti majd ki.

A jövőben tehát mód lesz arra, hogy a parkolóhelyeket igénybe véve metróval könnyebben tudnak majd közlekedni a fővárost felkeresők. A miniszter rámutatott arra, hogy számos pályázatot írnak ki az építéssel kapcsolatban.

Demszky Gábor kérdésekre válaszolva aláhúzta: összesen mintegy 30 tendert indítanak el a beruházásban részt vevő magyarországi vállalkozásoknak és a főváros egy külön szervezetet hoz létre a beruházással kapcsolatban.

Kérdésre válaszolva a főpolgármester közölte: idén a főváros állja azt a 18 milliárd forintot, amelyet az ez évi munkálatokra, a metróépítés előkészítésére szánnak majd.

Demszky Gábor utalt arra is, hogy a teljes beruházás megvalósításához a jövőben várhatóan igénybe veszik az Európai Unió strukturális alapjának forrásait is.

Forrás: Miniszterelnöki Hivatal