MEGÓVTÁK A METRÓÉPÍTŐK A GELLÉRT TÉRI KARSZTVIZEKET - NEM CSAK SZÍNÉBEN LESZ ZÖLD AZ ÚJ METRÓ

A metróépítés a környezetvédelem terén is európai színvonalú beruházás. Kiemelt szempont többek között a Gellért téri karsztvizek védelme és az is, hogy ne kerülhessen sor védett fák kivágására a beruházás miatt. Nemzetközi viszonylatban is ritka, hogy egy metróépítés során annyi pénzt és energiát fordítsanak a környezetvédelemre az építők, mint a 4-es metró esetében.

A beruházó Fővárosi Önkormányzat és a BKV Zrt. számára kiemelt szempont, hogy az építkezés minden szempontból kielégítse még a legmagasabb, legszigorúbb környezetvédelmi szabályokat, elvárásokat. Ennek ellenére, sok támadás érte az előkészítés szakaszban a metróberuházást. Elsősorban azért tiltakoztak a zöld szervezetek, mert úgy ítélték meg, hogy a metró nyomvonala, az épülő alagút károsan befolyásolja majd a Gellért téri karsztvizeket. A tervezők és az építők jól vizsgáztak: az alagút megépült a Duna alatt a hőforrások vízminősége, vízhozama, összetétele pedig semmit sem változott.

Folyamatosan figyelték a forrásokat

Noha a metróalagút csupán 30 méter mélyen épül, és a Gellért tér közelében lévő karszt- és termálforrások több száz méter mélyen rejlenek az építkezés során külön figyelmet fordítottak arra az építők, hogy semmilyen károsodást ne szenvedhessenek földalatti vizeink. Az építkezést megelőző talajtani vizsgálatok, a világszínvonalú technológia használata és a gondos tervezés biztosította, hogy a hőforrásokat ne érje káros hatás. A 90-es évek közepén készült terveken a metró eredeti nyomvonala közelebb húzódott volna a Gellért hegy alaplemezéhez, mint a most épülő alagút. A talajtani vizsgálatok az eredeti nyomvonalat is megfelelőnek ítélték, de a tervezők nem elégedtek meg ezzel, „túlbiztosították” a forrásokat és a Műegyetem irányába eltolták az alagutat, hogy még messzebbre kerüljön a termálvizek életében szerepet játszó kőzetektől. Az építkezés előtt 26 figyelő kutat telepítettetek a metróépítés környezetvédelmi szakértői, amelyek a karsztvizeket vizsgálták, de az építkezés megindulásakor további biztosítékkén egy közel 300 méter mély figyelő kúttal is bővült a karsztvíz „monitoring rendszer”. A kutak segítségével folyamatosan nyomon lehetett és lehet követni a hőforrások minőségének, hőmérsékletének, összetételének és vízhozamának változását. Az adatokban az építkezés alatt semmilyen jelentősebb változást nem láttak a szakemberek.

Egyetlen védett fát sem vágnak ki

A metróépítés során egyetlen védett fa kivágására sem került sor, a nem védett fákat pedig többszörösen pótolják. A Rákóczi téren például, már a tervezésnél figyelembe vették a fák elhelyezkedését. Az állomásépítés során nem volt szükség védett fák kivágására. A védett fák miatt az állomás egy része a „föld alól” bányászati módszerekkel épült meg, így nem volt szükség a platánok közelében a felszíni bontásra. Ez az állomás megépítésének költségeit ugyan növelte, de a környezetvédelem a metróberuházásnál minden esetben kiemelt és fontos kérdés. Így volt ez az előkészítő beruházások során is, például a Bartók Béla út felújításakor. Mint ismert a védett fákat ott, szó szerint „megkerülte” a beruházás. Egyetlen védett fának sem esett baja.