INDUL A 4-ES METRÓ ALAGÚTÉPÍTÉSE

A marótárcsa

Április 3-án a bal oldali alagút építése indul meg. A több mint 100 méter hosszú alagútépítő géplánc marótárcsája röviddel 12 óra előtt kezdte meg útját. Az alagutakat két pajzs építi, a má-sodik pajzs a tervek szerint 3 héttel később indul. Erre logisztikai szempontból van szükség.
Az alagútépítő gépezet elején helyezkedik el a pajzs (a marótárcsa mögött), mely felelős a géplánc mozgatásáért, a „fúrófej” forgatásáért; ez a szerkezet „szíve”. Talajviszonyoktól függő-en napi 15-20 méter alagút épülhet. A szerkezetet az irányítófülkéből lehet vezérelni. Az alagút falazata gyűrűkből áll össze, melyek a gép mozgásával egy időben épülnek meg. Egy alagút gyű-rű 6 darab ún. tübingől áll össze. A tübingek az alagút egy-egy cikkelyét jelentik, egy ilyen vas-beton darab súlya 3 tonna. A 4-es metró alagútjaiba összesen 6800 db ilyen gyűrű épül be.
A pajzsos alagútépítés a világ legmodernebb technológiája. Így épült például a Franciaországot és Angliát összekötő „csalagút” is. A gépláncot több száz bonyolult műszer és berendezés alkotja, melyek működését össze kell hangolni, ezért az építkezés első heteiben próbaüzemről van szó, azaz a pajzs többször leáll és újraindul majd. Ebben az időszakban csupán néhány méter alagút épül majd, azért, hogy utána gyorsabban és probléma nélkül haladhasson majd az építkezés. Ez minden pajzsos-alagútépítésnél így van.
Az alagútépítés indítása a világ minden országában hagyományosan ünnepélyes esemény, le-gyen szó közúti-, vasúti- vagy metróalagútról. Az alagútépítők és bányászok az alagút bejáratánál felszentelik és elhelyezik Szent Borbála szobrát és megválasztják az alagút jelképes keresztanyáit; róluk nevezik el az alagutakat. Ők lesznek az alagútépítők és a metróépítés „nem hivatalos” segítői.

Néhány érdekes adat a pajzsról:
Teljes hossz: 113 m
Átmérő: 6,10 m
Elektromos teljesítmény: 2 x 5 MegaWatt azaz közel 1600 lóerő
Kitermelt föld mennyisége: 350.000 m3
80-100 szakember dolgozik az alagútépítésen