Egy évet csúszhat a 4-es metró átadása
Csaknem harminc éve tervezik Budapesten a 4-es metróvonal megépítését, s nemrég úgy tűnt, hogy a számos perrel tarkított, kormányok által elhallgatott vagy éppen politikai céllá emelt metróberuházás végre elindul.
Csakhogy az utolsó pillanatban egy civil szervezet meghúzta a vészféket: fellebbezést nyújtott be az utolsó engedélyre. A szervezet ezúttal nem szakmai aggályait hangoztatja, egyszerűen nem akarja megfizetni a kirótt milliós eljárási díjat. Pedig a fővárosi közgyűlés már augusztus végén áldását adta volna a beruházásra, kiírták volna a tendereket, s jövő tavasszal elkezdődött volna az építkezés, melynek eredményeként 2008 végére elkészülhetett volna az új metróvonal. Ez a határidő most egy évet is késhet az újabb pereskedés miatt.
Egy évet is késhet Budapest új metróvonalának átadása. A tervekben több mint harminc éve létező beruházás már többször jutott a megvalósítás közelébe, ám azt rendszerint perek sorozata hiúsította meg, újabb hónapokra, évekre elodázva a beruházás munkálatainak megkezdését. Először 1998-ban, a Horn-kormány alatt már véglegesnek tűnő megegyezés született a főváros és az állam között az új vonal építéséről. Ám nem sokkal később az Orbán-kormány elállt a megvalósítástól, s perek sorozata kezdődött arról, jogosan történt-e szerződés felmondása.
Perek sorozata
1. per: Jogellenesen mondta fel az Orbán-kormány a megállapodást
A 4-es metró beruházásának finanszírozásáról még 1998 áprilisában állapodott meg a főváros és az akkori kormány. A szerződést a megállapodás után néhány hónappal, novemberben felmondta az Orbán kabinet, ezért indult az első metróper. 1999 óta jogerős bírói ítélet mondja ki, hogy jogellenesen mondták fel a megállapodást, ezért a szerződés érvényes.
2. per: Mindazt meg kell fizetnie az államnak, ami az eredeti szerződés alapján őt terheli
Csakhogy ennek ellenére nem teljesítette az akkori kormány a megállapodásban vállalt kötelezettségeit, ezért indított újabb pert a főváros. Ebben így azt kellett eldönteni, hogy az érvényes megállapodás alapján terheli-e fizetési kötelezettség az államot. Még 2000 szeptemberében a Fővárosi Bíróság úgy ítélte meg, hogy mindazt meg kell fizetnie az államnak, ami az eredeti szerződés alapján őt terheli. A felek által aláírt megállapodás ugyanis egyértelmű akaratnyilvánítás volt a felek részéről, ami nem csak jogokat, de kötelezettségeket is ró az aláírókra - a döntés indoklása szerint. A szerződés jogtalan megtagadása miatt ezért megalapozottan fordult bírósághoz jogainak érvényesítése miatt a főváros.
3. per: A Legfelsőbb Bíróság elutasította a Fővárosi Önkormányzat keresetét a Magyar Állammal szemben
Néhány hónappal később, áprilisban a másodfokon eljáró Legfelsőbb Bíróság - megváltoztatva az elsőfokú ítéletet - már elutasította a fővárosi önkormányzat keresetét a magyar állammal szemben. A második metróperben született jogerős döntés szerint a felek között még 1998-ban létrejött megállapodásban ugyanis a pénzügyminiszter olyan kötelezettséget vállalt ami érinti az államháztartást. Ezt viszont kizárólag törvényi felhatalmazás alapján tehetné, nem pedig - mint a szóban forgó esetben - polgári jogi szerződésben. A törvényi felhatalmazást pedig nem pótolhatja egy bírói ítélet - a döntés indoklása szerint. Másodfokon a Legfelsőbb Bíróság úgy ítélte meg, hogy a felek között nem jöhetett létre polgári jogi szerződés, mivel az állam nem rendelkezik szabadon saját vagyonával. Ha pedig nincs polgári jogi szerződés, nincs amit teljesítenie kellene e az államnak.
4. per: Nem kötelezhető sem fizetésre, sem pedig kártérítésre a magyar állam a 4-es metró beruházásáról aláírt megállapodás felmondása miatt
Az ügyben felülvizsgálati eljárásban mondta ki a végső szót, ugyancsak a Legfelsőbb Bíróság, még 2001 decemberében. E szerint nem kötelezhető sem fizetésre, sem pedig kártérítésre a magyar állam a 4-es metró beruházásáról aláírt megállapodás felmondása miatt. A felülvizsgálati bírói tanács úgy ítélte meg, hogy a metróberuházás ügyében nem a megállapodás teljesítésének megtagadásáról van szó, hanem a teljesítés lehetetlenüléséről. Ennek pedig az a következménye, hogy a felek között aláírt megállapodás részben megszűnt. Ezért nem kötelezhető az állam a szerződésben vállalt kötelezettségeinek teljesítésére. Mivel a lehetetlenüléséért polgári jogi szempontból nem az állam a felelős, ezért kártérítési felelősség sem terheli - a felülvizsgálati eljárásban született döntés szerint.
A kormány és a főváros között 2002-ben indultak újra a tárgyalások, és tavaly decemberben írta alá Demszky Gábor főpolgármester és Medgyessy Péter miniszterelnök azt a megállapodást, melyben a kormány vállalja, hogy a fővárossal közösen megépíti az új metróvonalat a Kelenföldi és a Keleti-pályaudvar között, mely a későbbiekben egészen a Bosnyák térig folytatódik majd. Az állam 154 milliárd forintot, míg Budapest 41 milliárd forintot biztosít az építkezésre, utóbbi önrészének 75 százalékát hosszú lejáratú Európai Uniós hitelből fedezi.
Idén január végén László Csaba pénzügyminiszter és Demszky Gábor aláírta a 4-es metró építésének közös finanszírozásáról szóló 194 milliárd forintos szerződést, amely a 10 megállót érintő, 7,4 kilométer hosszú "zöld" metróvonal építéséről rendelkezett.
Május végén pedig abban egyezett meg a miniszterelnök és a főpolgármester, hogy az eredeti megállapodásban alkalmazott feltételekkel - miszerint a költségeket 70-30 százalékban állja az állam, illetve a főváros - a tervezettnél hosszabb nyomvonalon épülhet meg a metró. Így - a Baross tér és a Bosnyák tér között - négy állomással lesz hosszabb az új metró. A tíz állomás 200 milliárd forintos árát további 70-100 milliárddal növeli a nyomvonal meghosszabbítása.
Támadás a civilek részéről
Az évek során több civil szervezet is megtámadta a beruházás különböző szakhatósági engedélyeit, a tervek hiányosságaira, illetve a metró nyomvonal mentén lakó budapestiek érdekeire hivatkozva. A Lakóközösségi Szervezetek Szövetsége, a Levegő Munkacsoport, és az Erzsébetvárosi Társasházak Érdekvédelmi Egyesülete a bíróságon támadta meg a beruházás környezetvédelmi, valamint az elsőfokú-, s legutóbb a másodfokú vasúthatósági engedélyét is. A metróberuházással kapcsolatos kifogásaik között szerepelt, hogy az építtető által vállalt garanciák nem zárják ki teljes körűen az építés körüli kockázatokat, az új metró nyomvonalán található ingatlanok veszélyeztetettek, mert megsüllyedhetnek az alagút fúrása során. A civilek többek között azt kívánták elérni, hogy hozzanak létre állomásonként egymilliárd forintos káralapot, vezessék mélyebben az alagutat, valamint tájékoztassák széleskörűen az érintetteket.
Bár az általuk indított pereket rendre elvesztették több észrevételük és követelésük mégis bekerült időközben az engedélyekbe, előírásokba. Így például az érdekvédők javaslatára több pontot is módosítottak az elsőfokú vasúthatósági engedélyen. Előírták, hogy el kell készíteni egy akciótervet a nyomvonal mentén álló házak esetleges süllyedés-elhárítására, illetve éjjel-nappal hívható telefonvonalat kell létesíteni, amelyen a lakók bejelentést tehetnek a ház állapotromlásáról, mely bejelentést azonnal ki kell vizsgálni, és meg kell kezdeni a kárfelmérést.
Úgy tűnt, hogy ezzel meg is elégednek a civilek. Ezt látszott erősíteni Ignéczi Tibor, a Lakóközösségi Szervezetek Szövetsége elnökének kijelentése is: miszerint nem fellebbeznek többé, s bár továbbra is vannak aggályaik, de ezekre javaslat formájában "békésebb" eszközökkel kívánják ezentúl a beruházó és az építtető figyelmét felhívni. A jogerős, másodfokú vasúthatósági engedély fellebbezési határideje előtt alig néhány nappal azonban - augusztus 6-án - mégis megtámadták a Legfelsőbb Bíróságon a szakhatósági engedélyt. Ezt a bíróság 25-én elutasította. Ez ellen 15 napon belül még fellebbezhet a szervezet.
A szövetség ezúttal nem azért folytatja a pereskedést, hogy ismét a társasházak érdekeiben lépjen fel, sokkal inkább saját pénztárcájáért. Az elsőfokú vasúthatósági engedély megtámadásáért ugyanis a Közlekedési Főfelügyelet borsos, 1,7 millió forintos eljárási illetéket számolt fel. A szövetség mellett az Erzsébetvárosi Társasházak Lakóközösségeinek Érdekvédelmi Egyesülete és a Levegő Munkacsoport tartozik fejenként 567 ezer forintot befizetni Amennyiben ezt nem teszik meg, a főfelügyelet akár végrehajtót is küldhet irodáikba. Az eljárási díj kiszabását Ignéczi Tibor vitatja, mert véleménye szerint azt egy semmis eljárás alapján szabták ki. Ugyanis a vasúthatósági engedély kiadásának előfeltétele a jogerőre emelkedett környezetvédelmi engedély, amit pedig a fellebbezési eljárás idején éppen ők támadtak a bíróságon. A főfelügyelet viszont azzal érvel, hogy a per csak az engedély végrehajthatóságát függesztette fel, nem pedig hatálytalanította a jogerősségét, mint azt a civilek állítják.
Ennek ellenére a civilek hajlandók elállni a további pereskedéstől, készek visszavonni a bírósághoz benyújtott fellebbezési kérelmüket, abban az esetben, ha nem kell megfizetniük az eljárási díjat. Ignéczi Tibor lapunknak úgy fogalmazott, hogy ha már egyszer anyagi okokból megtámadták a vasúthatósági engedélyt - annak mellékletében volt ugyanis szó az eljárási illeték kiszabásáról -, akkor szeretnék elérni a korábban figyelmen kívül hagyott követelésük beváltását is. Így többek között a metróalagút tervezettnél mélyebben - 21 méterrel a föld alatt - való vezetését, az éjjeli munka megtiltását. Hajlandóak lennének tárgyalni a budapesti főpolgármesterrel is, akinek ezt eddig számtalanszor felajánlották, de Demszky Gábor nem élt a lehetőséggel. Ignéczi visszautasította azokat a feltételezéseket miszerint a beruházás érdekében fellépő szervezetek a Fidesz malmára hajtanák a vizet. Ignéczi úgy fogalmazott: ő sokkal inkább úgy érzi, éppen a főváros igyekszik gátolni a beruházást azzal, hogy semmibe veszi a polgárok érdekeit. Az érdekképviselet elnöke szerint nem ideológiai alapon kellene kezelni a 4-es metró ügyét, hanem a helyi érdekek mentén kellene szervezni azt.
A budapesti főpolgármester orra alá eddig is sok borsot törtek a civil szervezetek azzal, hogy hónapokig tartó pereskedéssel lassították a Városháza által tervezett metróépítési ügymenetet. Demszky Gábor lapunknak úgy nyilatkozott: nyilvánvaló, hogy a civilek a kákán is csomót keresnek, ugyanis a Lakóközösségi Szervezetek Szövetsége annak ellenére fordult a bírósághoz, hogy korábban úgy nyilatkoztak, nem támadják meg a vasúthatósági engedélyét.
A civilek újabb fellebbezése azt jelenti, hogy a tervezettnél akár egy évvel később, 2009 végére készülhet el a 4-es metró Keleti-Kelenföldi pályaudvar közötti és 2010 végére a Baross tér - Bosnyák tér közötti szakasza. A fővárosi közgyűlés - a korábbi tervekkel ellentétben - ugyanis addig nem tárgyalja a beruházás engedélyokiratát, amíg a civil szervezetnek jogorvoslati lehetősége van.
Népszava-Online, 2004. szeptember 1.