Budapestnek szüksége van a 4-es metróra

Aki ma Budapesten él és közlekedik, tudja, érzi, hogy a városnak szüksége van az új metróra. Tiszteletben tartva a Magyar Természetvédõk Szövetsége véleményét, úgy gondoljuk, tévednek a 4-es metró megítélésével kapcsolatban. Nagyon szigorú környezetvédelmi szabályok mentén, széleskörű társadalmi vitát követően épül az új földalatti.

Nem ismerjük azokat a számításokat, felméréseket, amelyekre alapozva a Magyar Természetvédõk Szövetsége szervezete „feketelistára” helyezte a metróépítést, az viszont tény, hogy a 4-es metró építését, nyomvonalát számos, több éven keresztül készített és a lehető legszélesebb körben egyeztetett hatásvizsgálat támasztja alá, amelyek Budapest teljes közlekedési hálózatát, a lakosság közlekedési szokásait, útvonalait is figyelembe véve határozták meg az új metró végleges nyomvonaltervét és állomásait.

A hatástanulmányok több nemzetközi és hazai tervező cég bevonásával készültek. Ha ezek a tanulmányok nem támasztották volna kellőképpen alá a beruházást, az EIB sem támogatta volna a projektet. A 4-es metró számtalan nemzetközi és hazai szakintézmény által vizsgált és jóváhagyott beruházás. A zöld szervezet véleménye mindezen intézmények kompetenciáját is megkérdőjelezi. Úgy véljük, hogy a szervezet több, a beruházás, valamint a város szempontjából fontos hasznossági tényezőt figyelmen kívül hagyva alakította ki álláspontját a 4-es metróról.

Budapest új metrója Európa egyik legmodernebb földalattija lesz, és számtalan pozitív környezeti hatással jár majd. Csökkenő közúti forgalmat, zajterhelést és alacsonyabb károsanyag-kibocsátást, gyorsabb és kényelmesebb közösségi közlekedést hoz majd a fővárosnak. Légkondicionált, automata szerelvényeken utazhatunk majd, melyek akár 90 másodpercenként, kiszámíthatóan, megbízhatóan fognak közlekedni. Teljesen akadálymentes, világos, tágas állomások épülnek - mindenki számára biztosítva ezzel az utazás szabadságát.

A beruházás nemcsak a csökkenő környezetterhelés miatt tekinthető zöldnek, hiszen már most, az építkezés szakaszában kiemelt szerepet kap a környezetvédelem. A Gellért téri hőforrások védelme érdekében több figyelő kút is ellenőrzi a felszín alatti vizeket. A Népszínház utcai állomás építésekor az építést akadályozó védett fákat különleges technológiával átültették és a kivágandó fák helyett 186 újat telepítenek. A Rákóczi téri állomás egész építési technológiáját pedig úgy határozták meg, hogy ne kelljen kivágni a védett platánfákat és a nem védett, beteg, kivágandó fák helyett hétszer annyi új fát ültetnek a kerületben.

Mintegy ezer napon át zajlott az első szakasz környezetvédelmi engedélyeztetési eljárása, a kapcsolódó anyagokat a hatóság hozzáférhetővé tette, azt több helyen kifüggesztette, tartott közmeghallgatást, de számos lakossági és civil fórum is megelőzte a különböző döntési folyamatokat. A 4-es metró valamennyi kapcsolódó jogszabálynak és európai irányelvnek megfelelően épül, különös figyelem fordítódik a hulladékelszállításra és lerakásra, külön szekértők bevonásával készült a környezetvédelmi intézkedési terv, a környezetvédelmi hatóság ma is rendszeresen ellenőrzi az építkezést, és minden állomásépítő külön környezetvédelmi tervvel rendelkezik.

A mérnökön keresztül a beruházó a jövőben is mindent megtesz annak érdekében, hogy a 4-es metró valamennyi környezetvédelmi előírás betartásával épüljön meg és kerüljön majd átadásra a fővárosiaknak.

DBR Metró Projekt Igazgatóság