Alagútépítés a Bocskai úti állomáson

Az alagútépítés első mozzanata

Az eredeti tervekben szereplő felszíni, nyitott építési módszerrel készülő alagút helyett a Kanizsai utcai szellőzőaknából indulva bányászati módszerrel, ún. lőttbetonos építési technológiával alakítják ki az alagutat. Azért választották ezt a megoldást a szakemberek, mert így nem lesz szükség a felszín felbontására és a munkavégzés lényegesen kevesebb zajjal, porral és egyéb kellemetlenséggel jár. A környéken lakókat várhatóan alig zavarja majd a munkavégzés.

A lőttbetonos technológia lényege, hogy a földet szakaszonként termelik ki, az így létrejövő alagútfalra acél hálót szerelnek és a betont nagynyomású szállító csöveken keresztül fellövik, felszórják az alagút falra. A tapadást az acélhálók, acélrácsok biztosítják.

A munka megindulása előtt a Bocskai úti állomást építő SWO Metró4 Kkt. ünnepélyes keretek között felszentelte a bányászok védőszentjének szent Borbálának szobrát. A legenda szerint a keresztény vallásra áttért Borbála apja elől menekülve egy pincébe zárkózott, ahol imában kért segítséget. Isten pedig megnyitotta a pince sziklába vájt falát és Borbála megmenekülhetett.

A 4-es metró kétszer 7,4 kilométer hosszú alagútjainak építése az előzetes tervek szerint még idén megindult volna. Azonban az Etele téren épülő pajzsindító akna egy részének építése az eredeti tervek szerint egy magántulajdonban lévő telekről indult volna. A telektulajdonos azonban irreálisan magas, több százmilliós árat kért a telekrészért. A beruházás vezetői ezért úgy döntöttek, hogy költséghatékonyabb megoldást keresnek és másképp építik meg a pajzsindító aknát. Ez az akna áthelyezésével járt együtt. Így az eredeti helyétől 40 méterrel hátrébb került az építmény, de ezért szükség volt az akna áttervezésre és az új tervek engedélyeztetésre. Ez okozta az előzetes ütemterv módosítását. A csúszás a jelen állás szerint behozható és az alagútépítés tavasszal indulhat.