„A kevés mintaszerű projekt egyike” - Befejeződött a Fővám téri gyalogos aluljáró akadálymentesítése

A 4-es metró építéséhez kapcsolódó Fővárosi beruházások keretében épült meg a Fővám téri gyalogos aluljáró, mely átszállási kapcsolatot fog biztosítani a 4-es metró, a 2-es villamos és a 47-49-es villamos között. Már az előkészítés során nagy hangsúlyt kapott az aluljáró és a felszín akadálymentesítése. A megvalósítás azonban jelentős kihívást jelentett a projekten dolgozók számára.

A komplex akadálymentesítés ugyanis több tervezői szakágat is érint, de valljuk meg legtöbbször periférikusan kezelik, kevesen látják át a felhasználók igényeit, mely gyakran rendkívül ellentmondásos. A jogszabályi háttérből és a rendelkezésre álló hazai műszaki előírásokból nehezen vezethető le egy jól használható, áttekinthető, de más közlekedőket nem zavaró, biztonságos gyakorlati megoldás.

A Fővám tér esetében is a kerekes székkel, babakocsival közlekedők számára sikerült a liftekkel, süllyesztett járdaszegélyekkel, viszonylag korán kielégítő megoldást nyújtani. Ám ezek a vakok és gyengén látók számára csak újabb leküzdendő akadályt, vagy veszélyforrást jelentettek, hiszen a bottal közlekedő vak a mások számára kényelmes, süllyesztett gyalogátkelőhelynél nem kapja meg a korábbi, magasabb szegély nyújtotta információt: „Vigyázz úttest következik”. Így anélkül kerülhet az úttestre, hogy valójában tudná hol jár. A kezdetben tervezett megoldásokról az MVGYOSZ képviselőivel tartott hosszú egyeztetéseken sorra bizonyosodott be, hogy nem ad megfelelő támaszt a bottal közlekedőknek, vagy éppen zavaró a gyengénlátók számára. Sok esetben viszont a túlzott, a látók közlekedési szokásai-, vagy egy építészeti fikció szerint akadálymentesített terület okoz átláthatatlan és ezért veszélyes helyzetet egy vak számára.

A kitartó koordinációs munkának köszönhetően, sikerült a mérnököknek megismerni a vakok tájékozódási problémáinak lényegét, így az alkalmas eszközök keresése is megkezdődhetett.
Az aluljáróban alkalmazott utólag szerelhető taktilis jelek a világ déli féltekén, és Japánban terjedtek el, ahol már 1960 óta foglalkoznak a vakok számára történő akadálymentesítéssel. Magyarországon, közterületen még nem alkalmazták.
A felszíni gránit elemek esetében a veszélyt jelző diagonális „pöttyözésű” kövek geometriáját és a rendelkezésre álló gyártástechnológiát sikerült mérnöki leleménnyel, költséghatékonyan összeegyeztetni.

A vakok közlekedését a jelzőlámpás gyalogátkelőhelyeknél hangjelzők segítik. Itt is elvárás volt, hogy a látássérültek számára nyújtott segítség ne legyen teher a többi közlekedő számára. Ezért a csomópont csak akkor „beszél”, ha egy arra alkalmas távirányító eszközzel a felhasználó bekapcsolja ezt a szolgáltatást. A tervező figyelembe vette azt is, hogy a lámpák ugyanazzal a távkapcsolóval legyenek aktivizálhatóak, mint a város többi pontján működő, ugyanilyen rendszerű, „környezetbarát” jelzőlámpa. A hívógomb megnyomásakor egy-két lámpaváltáson keresztül a megszokott piros-zöld jelzést élőszóban is megerősíti a berendezés.

A Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének érdekvédelmi vezetője szerint a Fővám tér akadálymentesítésének kialakítása azon kevés mintaszerű projektek közé tartozik, amelyben már a tervezési szakasz elején egyeztettek a látássérültek képviselőivel. – „Kiemelten fontosnak tartom megemlíteni Igali Zsófia és Jávor Éva rehabilitációs szakmérnökök és Bánhegyi Miklós közlekedésmérnök segítségét, hiszen sok olyan probléma merült fel az akadálymentesítés kidolgozása során, amelyhez nagy szükség volt a sok szempontú egyeztetésre, ismeretcserére. Ők is részt vettek velem a bejárásokon, keresve azokat a lehetőségeket, melyek a látássérülteket segítik, de más közlekedőket nem akadályoznak. A téma iránti nyitottságukat jelzi, hogy maguk is kipróbálták, hogyan tájékozódhat látás nélkül egy ember a térben.” –nyilatkozta Kroll Zsuzsanna.

A Fővám tér és a gyalogos aluljáró komplex akadálymentesítése tehát sikertörténet, mert megoldotta azt a gordiuszi csomót, amely az akadálymentesítés igénye és az esztétikum kizárólagossága miatt sok ellentétet szít tervezők és a fogyatékkal élők között. Az alkalmazott megoldások, és a felhasznált anyagok olyan környezetet teremtenek, ahol a fogyatékkal élő- és egészséges emberek egyaránt biztonságosan közlekedhetnek.

2010. október 12.