A 4-ES METRÓ ÁTLÁTHATÓBB FINANSZÍROZÁSÁRÓL ÍRT ALÁ SZERZŐDÉST A FŐVÁROS ÉS AZ NFÜ
Új, egységes szerződést írt alá december 21-én, pénteken Budapest Főváros Önkormányzata és a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség a 4-es metró projekt finanszírozásáról. Az európai uniós elszámolhatóság maximalizálása érdekében egységes elvek mentén módosult a projekt Támogatási és Finanszírozási Szerződése. Rögzített elvek mentén zajlik majd a pótmunkák, a változtatások elszámolása és a követeléskezelés a jövőben. A Tarlós István főpolgármester és Petykó Zoltán, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) elnöke által aláírt új szerződés átláthatóbbá teszi az állami és fővárosi szerepvállalás mértékét, illetve a projekt új összköltségvetése már kalkulál valamennyi még hátralévő munkafázis mellett a jelenleg látható legmagasabb pénzügyi kockázat összegével is. A beruházás összköltsége 452 milliárd forint. A Fővárosi Közgyűlés december 21-i döntése lehetővé tette a metróberuházás mérnökszervezetének cseréjét is, így 2013-tól a Budapesti Közlekedési Központ által felügyelt BKK Közút Zrt. végzi az M4 beruházás lebonyolító mérnöki feladatait.
Tarlós István az ünnepélyes aláíráson emblematikus projektnek nevezte a 4-es metró beruházást. Mint mondta, az esemény látszólag csupán egy szerződés aláírása, valójában azonban döntő előrelépés Magyarország jelenlegi legnagyobb beruházásában. A főpolgármester kifejtette, hogy a jelenleg még meglévő pénzügyi kockázatok megnyugtató kezelése okán indokolttá vált egy egységes, új metrószerződés a magyar állammal, amely mind az Európai Unió, mind a központi költségvetési finanszírozási forrásokat egyértelmű rendszerbe foglalja és biztosítja, hogy a lehetséges többletköltségek ne kizárólag a Fővárosi Önkormányzatot terheljék.
Tarlós István kiemelte, hogy a Kormánnyal való konstruktív együttműködésként sikerült megteremteni a sikeres projektzárás alapvető feltételeit, aminek köszönhetően „reális az esély, hogy 2014 tavaszán együtt örülhetünk majd Európa egyik legmodernebb metrójának”. A főpolgármester felhívta rá a figyelmet, hogy nem túlzás azt állítani, hogy ami ezzel a projekttel történik, hatással lehet szinte valamennyi európai uniós forrásból finanszírozott magyar projektre is.
Petykó Zoltán, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség elnöke beszámolt róla, hogy a projekt az elmúlt időszak erőfeszítéseinek köszönhetően immár visszafordíthatatlanul, szigorú számadás mellett megvalósul. Mint elmondta, a mai szerződés aláírásával kiemelt mérföldkövéhez érkezett a beruházás, amellyel átláthatóbb, egyszerűbb és gyorsabb lesz a projekt megvalósítása. Az NFÜ arra törekszik, hogy projekt szerződései teljes körűen megfeleljenek az uniós normáknak, és a beruházás minél nagyobb hányada elszámolható legyen az Európai Unió felé, így tehermentesítve mind a hazai, mind pedig fővárosi költségvetést – tette hozzá az elnök.
Döntött a Közgyűlés
A december 21-ei, pénteki rendkívüli ülésén a Fővárosi Közgyűlés döntött arról, hogy a módosítási javaslat Kormány (NFÜ) általi elfogadását követően a szerződés mellékletét képező Elszámolható Költségek Útmutatójában változnának a lebonyolító mérnökkel (a KÖZOP terminológiájában független mérnök, a projekt szerződéses rendszere szerint FIDIC mérnök) szemben támasztott elvárások. Az eddigi Útmutató alapján a „Mérnök” a FIDIC szerinti vagy azzal egyenértékű, a Kedvezményezettől és a Megvalósítótól független mérnököt jelentette, a módosítási javaslat értelmében a „Mérnök” a FIDIC szerinti vagy azzal egyenértékű mérnököt jelentené, azaz kikerülne az Útmutatóból az, hogy a „Mérnöknek” a Kedvezményezettől és a Megvalósítótól mindenképpen függetlennek kell lennie. A döntés értelmében a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) leányvállalata, a BKK Közút lehet a 4-es metró lebonyolító mérnöke, miután a Fővárosi Közgyűlés módosította a szerződés erre vonatkozó részét.
A pénzügyi forrásrendszer megteremti a lehetőséget, hogy a 4-es metró 2014-ben átadható legyen
A 4-es metró projekt szerződéses rendszerének összetettségéből, struktúrájából adódóan a vállalkozói követelések mára több tízmilliárd forintos összegben terhelik a beruházást. Budapest városvezetése mindent megtesz annak érdekében, hogy a mára közel 77%-os műszaki készültségi fokot elért projekt 2014-es átadási véghatárideje tartható legyen. Ennek keretében eredményes tárgyalások zajlottak a szerelvényeket gyártó és szállító Alstom, illetve az integrált rendszereket és áramellátást kiépítő Siemens vezetőivel.
A jelenleg meglévő pénzügyi kockázatok megnyugtató kezelésére indokolttá vált egy egységes, új metrószerződés megkötése a Magyar Állammal, amely mind az uniós, mind a központi költségvetési finanszírozási forrásokat egyértelmű rendszerbe foglalja és biztosítja, hogy a lehetséges többletköltségek ne kizárólagosan a Fővárosi Önkormányzatot terheljék. Az új szerződés célja, hogy a beruházás mögötti pénzügyi forrásrendszert egységesítse, kezelhetővé tegye a követeléskezelést és megteremtse annak lehetőségét, hogy 2014-ben valóban átadható legyen az új metróvonal.
Már a főpolgármester és a Kormány közötti konstruktív együttműködés eredménye az 1448/2012. (X.11.) számú Korm. határozat is, amely alapvető feltétele a sikeres projektzárásnak: meghatározva többek között a befejezéséhez szükséges állami finanszírozás mértékét, illetve az előírt műszaki tartalom megvalósításának, valamint a Főváros által fizetendő önrész biztosításának kötelezettségét.
Az új szerződés átláthatóbbá teszi az Európai Unió Kohéziós Alapjából és az Operatív Program hazai központi költségvetési előirányzatából származó támogatások lehívását, illetve egységes szerkezetbe foglalja a projekt európai uniós Támogatási Szerződését, a Magyar Állam és Budapest Főváros Önkormányzat között létrejött Finanszírozási Szerződést, valamint az utóbbit Kiegészítő Megállapodást is.
Az új, egységes szerződés megkötésének egyik legfontosabb célja az volt, hogy a még hátralévő munkák tekintetében a lehető legnagyobb arányban legyen lehívható európai uniós forrás. Az elszámolhatósági elvek pontos meghatározásán túl az új szerződéssel alkalmazásra kerül az ún. Vállalkozói Változtatások és Követelések Elszámolási Útmutatója, amely a projekt megvalósítása érdekében kötött szerződésekkel kapcsolatban benyújtott vállalkozói változtatási kérelmek, valamint vállalkozói követelések támogatás terhére történő elszámolhatóságának pontos feltételeit és szabályait határozza meg.
Ennek értelmében a pótmunkák, a változtatások és a követelések egyedileg kerülnek vizsgálatra. A szerződés tartalékkeretéig nem, a tartalékkeretet meghaladóan azonban szükséges a vállalkozási szerződések módosítása az elszámolhatóság érdekében. Utóbbi tételek egyedi vizsgálat alapján európai uniós támogatásból akkor kerülhetnek kifizetésre, ha a szerződő felek a követelés alapjául szolgáló összegről megállapodást kötöttek, illetve a szerződést a közbeszerzési törvénynek megfelelően módosították, vagy az bírósági ítéletben ez megállapításra került. A szerződéses keretösszegen felül a már kifizetett követelések esetén a követelések hazai finanszírozásból kerülhetnek csak rendezésre.
Az új szerződés szerinti összköltségvetés a korábbi, 373,4 milliárdos keret helyett 452,5 milliárd forint, amely a projekt megvalósításával összefüggésben tartalmazza valamennyi már megkötött, illetve még megkötendő szerződés, továbbá a jelenlegi és a várható vitatott tételek, vállalkozói követelések kalkulált maximális összegét.
Ebben az új összköltségvetésben a már megkötött szerződések alapján kötelezettségvállalással lekötött források és az általános tartalék összege 342,5 milliárd forint, ami nem változott a korábbiakhoz képest. A jövőben megkötendő szerződések alapján kifizetendő költségek és az általános tartalék becsült összege a korábban tervezett 30,9 milliárd helyett 42,5 milliárd forint. A valamivel több, mint 11 milliárd forintos becsült többlet oka az, hogy bekerült az új összköltségvetésbe az időközben a vonal maximális biztonsága miatt előírt EDR - Egységes Digitális Rádiórendszer (~1 milliárd forint), illetve a teljes, a BKK műszaki felülvizsgálata nyomán kibővített műszaki tartalommal megvalósuló kelenföldi intermodális csomópont megvalósításának becsült költsége is (a korábban kalkulált, 2,7 milliárdos minimális műszaki tartalom helyett egy jelentősen kibővült, átalakult műszaki tartalommal, plusz ~10 milliárd forint).
A kelenföldi intermodális csomópont műszaki tartalmának meghatározása, illetve az ezzel kapcsolatos szakmai egyeztetések lefolytatása évekig elhúzódott, sokáig nem lehetett vele költségvetési szinten teljes egészében kalkulálni, jelenleg is még csak egy tervpályázat van folyamatban. Az új összköltségvetésben már a teljes intermodális csomópont szerepel, azaz a MÁV vágányokhoz vezető kijárati műtárgyon, illetve az M1-M7-es autópálya csomóponton túl a jelenleg tervezett projektköltség már tartalmazza az Európai Unió által előírt, összevont helyi- és helyközi autóbusz pályaudvar becsült költségeit terminál jellegű utascsarnokkal, illetve az 1500 P+R és a tervezett B+R parkolók költségeit is. Az új szerződés pedig lehetőséget ad az intermodális csomópont európai uniós forrásból történő elszámolhatóságára.
Az új projektösszköltségből 67,5 milliárd forint a megkötött szerződésekből eredő, a Vállalkozók által el nem fogadott mérnökhatározatokból eredő követelések becsült legmagasabb összege, azaz a jelenleg ismert maximális kockázat (ide értve leginkább azokat a követeléseket is, melyek rendezése jelenleg már döntőbizottsági, illetve választottbírósági szakaszban van). Ez egy maximális elvi keret, ami nem jelenti azt, hogy ezzel az összeggel ténylegesen is növekedni fognak a beruházás költségei. Amennyiben bármelyik követelés összegéről a Felek közötti egyezség dönt, a követelés érvényesítésére irányuló eljárások alapján az adott vállalkozói szerződés kizárólag a Nemzeti Fejlesztési Kormánybizottság, vagy a Magyar Kormány jóváhagyását követően módosítható.
Az új szerződés az üzembe helyezés időpontját 2014. március 31-ében határozza meg, a projekt megvalósításának tervezett legkésőbbi időpontja pedig 2015. július 31. Az ezen időpontig felmerült és kiegyenlített költségek elszámolására kerülhet sor az új szerződés szerint.