Társadalmi környezet

Az érintett népesség jellemző vonásai

A metróvonal lakossági hatásainak megítélésénél lényeges, hogy a 4-es metró a főváros nagyon eltérő jellegű területeit szeli át, illetve köti össze. Emiatt a vonal mentén több városszerkezeti egység, eltérő területfelhasználási övezet fonódik össze. Így az új metróvonal hatóterébe tartozik a pesti oldal történelmi belvárosának déli része.

A legnagyobb kiterjedésű sáv azonban a belvárost övező ún. belső lakóövezetre jut. Mindemellett a metróvonalnak lesz hatása lakótelepekre, sőt olyan övezetekre is, ahol a lakó- és ipari funkció keveredik. A fenti térszerkezeti egységek egyúttal eltérő területhasznosítást és funkcionális szerkezetet is jelentenek. A fentiek miatt az új metróvonal körzetében nem várható egységes lokális társadalom, hanem mozaikszerűen tagolva, megmaradnak a kisebb-nagyobb létszámú helyi közösségek egymástól eltérő fajta térhasználatot megvalósító kompakt csoportjai.

A népességszám - és ennek következményeként a népsűrűség - a leendő metróvonal által érintett területeken folyamatosan csökken. A pesti belváros és a belső lakóövezet népességfogyása mögött eltérő folyamatok húzódnak meg. A cityképződés folyamatában a lakófunkció jelentőségének csökkenése alapjában véve törvényszerű, a belső lakóövezet nagymértékű népességfogyása viszont jórészt a terület leértékelődésével és leromlásával függ össze.

A természetes szaporodás két komponense közül fővárosi szinten az élve születés tendenciájában csökkenő, a halálozás pedig magas szinten stagnál. A 4-es metró hatásterületének egyes részein a magas halálozási arány mellett viszonylag alacsony a születési ráta. Ugyancsak jellemző a területre a negatív vándorlási egyenleg.

A hatásterületen belül a lakosság képzettségi, iskolázottsági szintje a budai oldal túlnyomó részén és Pest Duna menti övezetében markánsan jobb, mint a főváros többi részén. Mivel a 4-es metró ezeket a zónákat éppen keresztezi, a vonal közelében élő népesség iskolai végzettségében nagyok a különbségek.

A munkaerőpiaci folyamatokat tekintve a 4-es metró hatásterületén eltérő volt a népesség gazdasági aktivitása már 1990-ben is. Az aktív keresők aránya a budai oldal lakótelepi részein 50% felett volt, de a budai és a pesti oldalon több olyan körzet volt, ahol még a 40%-ot sem érte el.

A munkanélküliség a 4-es metró nyomvonalán a VIII. kerületben a legkedvezőtlenebb. A Józsefvárosban nem csak magas a munkanélküliség aránya, hanem struktúrája is kedvezőtlen. Az új metróvonal megépülése várhatóan jelentősen megkönnyíti majd a munkaerő mozgását a fővároson belüli és a Budapestre irányuló ingázás esetében egyaránt.

A 4-es metró hatásterületén belül az elmúlt évtizedekben a belváros déli része megőrizte magas státusát, a belső lakóövezet értéke viszont hosszú idő óta igen kedvezőtlen, ami a rendszerváltás utáni gazdasági nehézségek hatására tovább csökkent. Az itteni lakosság körében markánsabb lett a szegénység. A deviáns társadalmi jelenségek is jórészt ezen övezetre jellemzőek.

A megépülő 4-es metró hatásterületének józsefvárosi részén az átlagosnál magasabb a segéd- és betanított munkások aránya, vagyis az alacsony társadalmi státusú csoportok koncentrálódása figyelhető meg. Az új metróvonal hatására talán megindulhat e téren is egy lassú presztízs-növekedési folyamat.

A fővárosi átlagnál hosszú idő óta lényegesen kedvezőbb társadalmi fejlettségi szinten levő budai oldalon viszont az új vonal elősegíti a jelenlegi társadalmi státus megőrzését, más városrészekben pedig annak emelését.

A társadalmi szolgáltatások helyzete

A 4-es metró hatásterületén található oktatási intézmények elhelyezkedését tekintve nagy területi különbségek figyelhetőek meg. A pesti oldal sűrű oktatási intézményhálózata mellett a budai oldalon az iskolasűrűség jóval alacsonyabb. Az intézmények hierarchiáján felfelé haladva a 4-es metró hatásterületének jelentősége egyértelműen növekszik. Mivel a hatásterület középiskoláiba a főváros szinte minden részéből járnak tanulni, fontosak a közlekedési kapcsolatok. Az agglomeráció délnyugati szektorából a belvárosi iskolákba bejáró tanulók utazását lényegesen megkönnyítené az új metróvonal megépülése.

A leendő metróvonal utasforgalmát tekintélyes mértékben befolyásolja majd, hogy a fővárosi egyetemek és főiskolák legalább fele a 4-es metró hatásterületén belül helyezkedik el. Ez közel 20 felsőoktatási intézményt jelent, így megközelítési lehetőségeik javulása a hallgatók között felértékelődik.

A különböző egészségügyi intézménytípusok száma a 4-es metró hatásterületén megközelíti a 20-at. Tömegközlekedési elérhetőségüket Dél-Budáról, illetve az agglomeráció csatlakozó szektorából a 4-es metró jócskán megkönnyítené. A budai oldalon a Tétényi úton lévő Szent Imre Kórház és Rendelőintézet megközelíthetősége javulna a 4-es metró megépülésével.

A közbiztonság és a metró kapcsolata sajátos, a metró területét érintő környezetben leginkább olyan bűnelkövetőkre és bűncselekményekre lehet számítani, amelyet az utasok tömeges jelenléte indukál. Különösen a legkedvezőtlenebb bűnügyi mutatókkal rendelkező Józsefváros esetében lehet majd számítani arra, hogy az ott létesülő metróállomások kriminalitása magas lesz, de mivel a metrórendőrség a tevékenységét az új vonalra is kiterjeszti, várhatóan képes lesz ezt a hatást ellensúlyozni.

Gazdasági szolgáltatások

Az új metróvonal építése és üzembe állítása olyan komplex urbanisztikai hatásokat is indukálni fog (pl. utazási szokások megváltozása, fővároson belüli migráció, kereskedelmi-szolgáltató funkciók térbeli mozgása, ügyintézési, oktatási, egészségügyi, idegenforgalmi következmények), amelyek tovagyűrűződve a nagyvárosi élet számos területét érintik majd.

Magának a metróvonal-szakasznak az építése az érintett városrészek személyközlekedését és kereskedelmi célú áruszállítását jelentős mértékben és hosszabb időn át fogja nehezíteni.

Köztudomású, hogy a nagy utasforgalmú tömegközlekedési csomópontok rendkívüli módon vonzzák a különféle kiskereskedelmi szolgáltató tevékenységek megtelepedését. A közlekedési-kereskedelmi gócterülettől távolodva viszont ritkulnak az üzletek és csökken a vevők száma. A kereskedelmi-szolgáltató funkciók várhatóan jelentősen bővülni fognak a 4-es metró valamennyi állomásának környezetében, különösen az Etele téren, amely a Volánbusz pályaudvar átköltözésével a korábbinál lényegesen fontosabb forgalmi csomópont funkcióhoz jut.
A leendő metróvonal mentén a pénzintézetek különösebb sűrűsödése eddig nem tapasztalható. A 4-es metró kiépülése a hatásterületen hozzájárulhat a bankfiókok hálózatának besűrűsödéséhez.

A tervezett metróvonal a főváros turisztikai értékének növelésében viszont nem fog számottevő szerepet játszani, mivel - leszámítva talán a Gellért tér környékét - csupán idegenforgalmilag kevésbé jelentős térségeket fog bekapcsolni a metróhálózatba, így csak kis mértékben fogja elősegíteni Budapest idegenforgalmának kívánatos dekoncentrálódását.