Rezgésvédelem

A rezgéskeltő hatásokat az alábbi szempontok alapján értékelték:

• kellemetlen rezgésérzet (környezeti rezgésterhelés határértékek)
• lesugárzott belső zaj (belső téri zajterhelés-határérték túllépések)
• a keletkezett zaj- vagy rezgés zavarja-e az épületbe telepített berendezések funkcióját (belső-téri, technológiai jellegű zaj- és rezgésterhelések)
• rezgésterhelésből származó épületkárok

Mindezen szempontok szerinti vizsgálatok alapján összefoglalóan elmondható, hogy:

• a nyomvonal melletti épületekben a rezgések megfelelnek a környezeti rezgésterhelés határértékeknek. Olyan helyeken, ahol kicsi a felszíni forgalom, és a metró miatti elhaladási rezgések súlyozott egyenértékű szintje nem lépi túl a 3,2 mm/s2 értéket (70 dB), ott várhatóan nem kell számolni zaj- és rezgéspanaszokkal. Ha ugyanez az érték 10 mm/s2 -et (80 dB) eléri, akkor már zaj- illetve rezgéspanaszokkal is számolni kell, ha pedig 85-90 dB szintet is eléri, akkor azon a helyen szinte biztosra vehető a lakásokon belüli belső téri zaj- és rezgésterhelés határérték túllépés is az új határérték-rendelet szerint.
• minthogy a metró nyomvonala mentén az egyedi elhaladási rezgésszintek több helyen is elérhetik a 70-80 dB-t, (váltók, kitérők környezetében még ennél is nagyobbak lehetnek) ezért ezek alkalmas rezgésszigetelésére kerül sor.
• a nyomvonal mellett vannak rezgésre különösen érzékeny objektumok. Ezek közül a Magyar Rádió stúdiói környezetében - egy korábbi vizsgálat alapján nyomvonal-korrekciót javasoltak, ez a korrekció a tervekben megtörtént. A Közlekedéstudományi Intézet Akusztikai Laboratóriuma környezetében is konkrét intézkedésekre kerül sor a zavaró rezgések csökkentésére.
• az összehasonlító értékelés azt mutatta, hogy a térségben a villamosforgalom átrendeződésének van érdemben rezgéscsökkentő hatása, hiszen a jelenlegi 49-es villamos vonalán a jelenlegi forgalomnak, a metró beindulása után mintegy a fele megszűnik.
• a budai Duna-parti villamos a Műegyetem előtt, egészen a Lágymányosi Duna-hídig olyan új rezgésforrás, amelynek hatására az egyetemi épületekben esetleg várhatók kisebb zavaró hatások a rezgésre különösen érzékeny műszerek, berendezések működésében, ezt a kérdést azonban a duna-parti villamosvonal engedélyezési eljárásában kell tovább vizsgálni.
• a nyomvonal mentén az üzemeltetés során keletkező környezeti rezgések miatt épületszerkezeti károkkal nem kell számolni.
• a nyomvonal tervezett meghosszabbítása rezgésvédelmi szempontból nem jelent olyan akadályt, ami a jelenlegi nyomvonalat kizárná; a meghosszabbított nyomvonalon megfelelő intézkedésekkel a határértékek betarthatók.
• az építés ideje alatt az alagút fúrása nem jár számottevő rezgéshatással. Az állomások építése alkalmával ügyelni kell a rezgésvédelmi szempontból alkalmas technológia megválasztására. Erős rezgéshatásokkal járó technológiák esetén próba-mérésekkel kell meggyőződni arról, hogy a technológia megfelel-e, és nem károsítja-e a környékbeli épületeket. (Pl. próbacölöpözés)
• az építési helyszínek megnövekedett felszíni nehézjármű-forgalma nem okoz rezgésvédelmi szempontból károkat a főútvonalakon történő szállítások esetén. A kisebb mellékutakon a szállítójárművekre 20 km/h sebességkorlátozást kell elrendelni, ahol ez szükséges.