Hulladékok
Kommunális hulladék
Az új metróvonal építése során az építkezés idején (kb. 46 hónap) keletkező kommunális hulladékok összesen mintegy 1.760 - 1.800 tonnát tesznek majd ki.
A már üzemelő metró adatai alapján a 4-es metróvonal üzemi idejében a keletkező becsült kommunális hulladékmennyiség kb. 1.800 m3/év, míg a kelenföldi járműtelepen keletkező hulladék mennyisége éves viszonylatban 900 m3-re becsülhető.
Termelési hulladékok az üzemelés idején
A termelési hulladékok a járműtelep hulladékai, illetve a karbantartások és rekonstrukciók "termékei" (nem veszélyes hulladékok, értékesíthető anyagok).
Termelési hulladékok a tapasztalatok szerint lehetnek:
- vashulladék
- lemezhulladék
- forgács
- fahulladék
- sínhulladék
- vegyes fémhulladék
- rézhulladék
- alumínium hulladék
- betonalj
Az üzemelési hulladékok másik csoportjába a metró-üzemben keletkező hulladékok sorolhatók, a gépjavító (karbantartó-) műhelyekben keletkező olajos rongyok, kenőolaj- és zsírhulladékok, festékmaradékok, festékes dobozok, stb. Ezek mind a veszélyes hulladékok csoportjába tartoznak.
(A rendelet szerint veszélyes hulladéknak minősülő anyagok gyűjtése üzemi gyűjtőhelyeken, kezelése és ártalmatlanítása előírás szerint történik.)
A fentiek alapján a 4-es metróvonal üzemi idejében a keletkező, tényleges adatok alapján becsült nem veszélyes (hasznosítható) termelési hulladék mennyisége 30 - 40 tonna/év, míg a veszélyes termelési hulladéké 60 tonna/év
Termelési hulladék az építkezés során
Az új metróvonal létesítése idején a termelési hulladékok közé sorolódnak azok a földtömegek is, amelyeket a metró alagútjaiból és az alagutakat az állomásépületekkel összekötő közlekedő műtárgyak (mozgólépcsők, liftek) helyéről, valamint az állomás - épületek alaptestjeiből kiemelnek.
Ez utóbbi esetben veszélyes hulladéknak minősülnek azok az alagutakból és más műtárgyak helyéről kitermelt talajféleségek, amelyek a levegővel és vízzel érintkezve a betonra agresszív víz képződését eredményezik, illetőleg ha olyan kémiai alkotókat tartalmaznak, amelyek jelenléte esetén a talaj veszélyes hulladéknak minősül. Ezek vagy eredeti összetételük következtében, vagy pedig - a feltöltésként odakerült talajok esetében - a vélelmezhetően "nem tiszta" talajokkal (esetleg egyéb anyagokkal - pl. különböző salakok, stb.) végzett feltöltések esetén a feltöltés anyagául szennyezett talajt vagy hulladékokat felhasználva, eredetileg szennyezettek.
A műtárgyak helyéről kikerülő, "tiszta talajjal", építési törmelékkel végzett feltöltések, valamint a metró - alagutakból kikerülő talajtömeg vélhetően legnagyobb része nem tartozik a veszélyes hulladékok sorába.
A műtárgyak helyéről kitermelt talaj mennyiségei:
összes elszállítás Buda felé 760 600
összes elszállítás Pest felé 380 000
ÖSSZES ELSZÁLLÍTÁS (m3) 1 140 600
A metróvonal építése során az alagutakból és a műtárgyakból kikerülő, a fentiekben meghatározott mennyiségű földtömeg különböző talajféleségekből és talajminőségekből tevődik össze. Elhelyezésére számos lehetőség kínálkozik, amelyek közül műszaki, gazdasági és környezetvédelmi megfontolások után célszerű dönteni.
A kikerülő földmennyiséget célszerű mindenképpen haszon-anyagként kezelni, még akkor is, ha eltávolítása a metró építési költségeit terheli, hiszen máshol történő felhasználása gazdasági, vagy környezetvédelmi előnyöket eredményezhet.