Keresés    Magyar  Magyar

Vissza

Ossza meg ezt az oldalt:
Facebook Delicious Digg Google Stumble upon

A projekt az Európai Unió támogatásával, a Kohéziós Alap társfinanszírozásával valósul meg.

Cikkek, tanulmányok

 

Ingatlanfejlesztés és metróépítés

A 4-es metró megépítésétől a szakemberek nemcsak azt várják, hogy
megkönnyíti a városlakók mindennapos közlekedését, hanem azt is,
hogy az épülő állomások új lendületet adnak az eddig kevésbé látványosan fejlődő városrészeknek.

 

Metró4: „zöld” vonal, Kevesebb autó, kevesebb szmog

Az új metró nemcsak a térképeken lesz zöld színnel jelölve, nyomában javul majd a környezet állapota is, csökken a felszíni forgalom, a zaj- és levegőszennyezettség. A legtöbb zajt és szennyező anyagot a buszok és autók bocsátják ki. A metró csökkenti a felszínen közlekedő járművek számát, lerövidíti a város távolabbi pontjaihoz való elérést, s így lehetővé teszi, hogy kevesebb busz, autó és villamos szelje át az amúgy is zsúfolt belvárost s a túlterhelt Bartók Béla utat.

 

„LETÖRLÖM A CIPŐMET ÉS MEGYEK TOVÁBB”

A női egyenjogúság megvalósulása után már nehéz felfedezni azokat a kicsiny szegmenseket, ahol a nők majdnem ugyanolyan kihívásokkal küzdenek, mint korábban. Ma már nem az a kérdés, hogy megtagadnak-e a nőktől bizonyos munkákat, hanem az, hogyan fogadják őket, ha „férfias” munkát végeznek.
A 4-es metró építése tervezési, irányítási feladatokból és az egyes helyszíneken folyó munkálatokból áll össze. Nem sok női mérnök dolgozik az építkezéseken, és ők is irodai munkával kezdték pályafutásukat.

 

A budapesti metró története

Ha valakitől megkérdezik, mi az a metró, addig biztosan eljut, hogy egy közlekedési eszköz. Hogy valójában pontosan mi, azt a tanulmány tisztázza, amikor áttekinti eddigi történetét 1863-tól napjainkig.

 

A metróvonalak üzemeltetésének korszerű lehetőségei

A metró, a nagykapacitású, különleges városi vasút esetén, ahol a forgalom ma már meghaladja a vasúti fővonalak terhelését is, különösen fontos a "minőség, biztonság, kapacitás" hármas követelménye jegyében a csúcstechnika alkalmazása.

 

A budapesti tömegközlekedés története

A fővárosi közlekedés megoldására irányuló elképzelések és tervek, valamint a megvalósult jelentősebb beruházások története a Lánchídtól a 4-es metróig.

 

Az alagútépítés-technológia története

Tudta Ön, hogy több mint négyezer év óta épít az emberség alagutakat? Hogy már Napóleon is tervezte a La Manche csatorna alatti alagút megépítését? Ha nem, akkor olvassa el az alagút építés történetéről szóló cikkünket, amelyből számos, ezekhez hasonló érdekességeket is megismerhet.

 

Jövőkép a tervek tükrében: a pókháló

Hosszú távon milyen szempontok befolyásolják egy nagyváros közlekedési hálózatának alakulását? Mit kell figyelembe venni egy-egy beruházás kialakításánál? Erre ad választ a "pókháló elvre" alapozva tanulmányunk.

 

Építés a föld alatt

Hogyan jut el az emberiség a pusztán védelmet nyújtó föld alatti búvóhelyektől, sziklafalba vájt barlangoktól a metróépítésig? Hogyan fejlődnek az emberi igényekkel párhuzamosan a mérnöki tudományok olyan szintre, hogy ma már szinte bármilyen talajviszonyok között épülhetnek alagutak.

 

Korszerű mélyépítési technológiák szerepe a beruházásokban

A mélyépítés a városfejlődésben, a közlekedés elősegítésében, a vízgazdálkodásban, a magas építmények, szerkezetek biztonságos és korszerű alapozásában és még egy sor más területen épített környezetünk fejlesztésével a gazdasági fejlődésnek, az életminőség javításának fontos tényezőjévé vált. Hogy miképpen fejlődött az elmúlt évezredek alatt a mai szintre, választ ad tanulmányunk.

 

Kockázat és közlekedés

Vajon nagyobb kockázattal járna-e az új metróvonal építése és üzemelése, mint, ami megépítése nélkül várna Budapest közlekedésére. E kérdésre a tanulmány válasza egyértelmű nem.

 

Környezetvédelmi hatástanulmány a 4. metróvonalról

A Környezetvédelmi hatástanulmány - a közvéleményt leginkább foglalkoztató - Duna alatti átvezetésre vonatkozó megállapításainak rövid, közérthető ismertetése.

 

Közlekedésfejlődés, gazdaság, urbanizáció

A történelmi korokban a közlekedésfejlesztés mindig jó üzletnek bizonyult. A közlekedés és különösen a városi tömegközlekedés üzemeltetése viszont sehol sem jövedelmező önmagában. Haszna a város életének fenntarthatóságában, az emberek mobilitásának biztosításában rejlik.

 

Metró-sztori

Hogyan lett a Millenniumi Földalatti vasútból kapitalista reklám vasút? Miért kezdődött meg és torpant meg a budapesti metróhálózat kiterjesztése? Mióta tudjuk, hogy a 4-es metróra szükség van? Ezekre és számos hasonló kérdésre ad választ cikkünk.

 

Metróüzemeltetés és gazdaság

Közismert mondás, hogy a szegénység pazarol. Márpedig egy beruházás megvalósításkor látszólag megtakarított összegek gyakorta sokszorosan elvesznek vagy az üzemeltetés naponta jelentkező tételeinél vagy más, esetleg közvetetten jelentkező kiadások formájában.

 

Városfejlődés és közlekedés

Milyen szerepet játszik a közlekedés a városok kialakulásában, illetve a megapoliszok fejlődését miként igyekszik követni a közlekedés? Erre a kérdésre adja meg a választ cikkünk.

 

Nagykapacitású közlekedési rendszerek gazdaságossági kérdései

Ha a metró már megépült, igen jó, de az építése roppant költséges - szól a szinte szállóigévé lett mondat. Ha önmagában az építési költségeket nézzük, ez a megállapítás helytálló, de ha a kérdést átfogóbban vizsgáljuk, árnyaltabb lesz a kép.

 

Városfejlődés és közlekedés az ezredfordulón

A hetvenes évek közepén egy újságíró cikket írt arról, milyen lesz Budapest közlekedése kétezerben. Megkérdezett egy fővárosi illetékes mérnököt és egy irodalmárt. Huszonöt év elteltével nézve az írást, közös a két véleményben, hogy egyik sem valósult meg, míg félelmeik beigazolódtak.

 

Víz és közlekedés a föld alatt

Mi történik az Európa-hírű gyógyvíz-forrásokkal a metró megépítése következtében? A cikkből kiderül, hogy a beruházás nem jelent veszélyt a hévvíz-készletre. A korszerű alagútépítési technológiák garantálják, hogy a karsztvíz érintetlen marad.