Történeti áttekintés

A kelet-nyugati vonal a Főváros tervében még a Krisztinaváros alatti vonalvezetéssel jelenik meg. Acsay István fordítja a vonalat a Kossuth tér felé. Vásárhelyi Boldizsár visszanyúl az 1942-es tervhez (és a nagykörúti vonalat meghosszabbítva) megrajzolja a Moszkva tér - Déli pályaudvar közötti szakaszt. Ha a régebbi elképzelések között szerepeltetett Thököly úti szakaszt kivesszük és a Kerepesi úti szakasszal helyettesítjük, előttünk áll a végül is a Déli pályaudvar és a Népstadion állomások között megvalósított vonal.

A Közlekedési- és Postaügyi Minisztérium rendelkezésére és irányításával 1949-ben megkezdődött a metró törzshálózatának, illetve első vonalának tervezése. A tervezési munkával kezdetben az Állami Mélyépítési Tervező Vállalat keretében létrehozott tervezőiroda foglalkozott. A KPM Közlekedési Kollégium 1949 decemberében tárgyalta és hagyta jóvá a vonalvezetési tanulmányt, ezután kezdődött a tulajdonképpen tervezés. 1950-ben megalakult a Metró és HÉV Igazgatóság jegelődje a Földalatti Vasút Vállalat, melynek feladata abban az időben a beruházás szervezése volt. Az elhatározás után négy és fél hónappal a Szent István téri szállítóakna süllyesztésével megkezdődött a metró építése. Már nagy ütemben folyt az építkezés, amikor 1950 szeptemberében a Minisztertanács határozatot hozott a budapesti metróhálózat kiépítésére. A határozat a K-Ny-i vonal Népstadion - Deák tér szakaszra pedig 1955. évi üzembe helyezési határidőt szabott meg. 1954 februárjában egy kormányhatározat leállította az építkezést - a folytatás pontos időpontjának megjelölése nélkül - olyan befejező munkákat engedélyezve, amelyek a felszíni épületek biztonsága szempontjából elengedhetetlenek voltak.

Deák Ferenc tér állomás a 2-es metróvonalon

Ezt a kiskaput kihasználva a tényleges építkezés a végéig folytatódott. Ezután csak állagmegóvási munkák folytak, ekkor rövid időre szóló, ideiglenes megoldások születtek. 1958-ban indították el az úgynevezett szigetelési programot, ennek keretében végleges szigeteléssel látták el az építményeket. Ettől kezdve csak olyan munkákat végeztek, amelyek a végeleges létesítményeknek részei.

A végleges gazdasági programot 1963-ban hagyták jóvá, hivatalosan ebben az időben indult újra Budapesten a metró építése. Ekkor döntöttek az Astoria állomás megépítéséről, valamint a vonal Fehér útig történő meghosszabbításáról is. Az első szakasz átadását 1970. év végére, a teljes vonal befejezésének időpontját 1973-ra írták elő. Ettől kezdve folyamatosan haladt a munka. 1970 elejére a Földalatti Vasút Vállalat feladata kibővült, készülni kellett az üzemeltetés feladatainak ellátására is, a vállalat neve ekkor "Metró" Budapesti Földalatti Vasút lett.

1970. április 2-án az Örs vezér tere - Deák tér közötti szakaszt, 1972. december 22-én a Deák tér - Déli pályaudvar közötti szakaszt adhatták át az utasforgalomnak.

Copyright:
Szöveg: Budapesti Főváros Önkormányzatának "100 év múlt - 100 év jövő" c., valamint a BKV Zrt. "100 éves a Millenniumi Földalatti Vasút" c. kiadványaiból
Kép:www.bkv.hu