Monitoring rendszerek

A környezet eredeti állapotába való beavatkozások miatt szükséges a beavatkozások hatásainak megfigyelése az építést megelőző, az alatti és az azt követő időszakban egyaránt.

A felszín alatti vizek jelenlegi helyzetének (állapotának) megfigyelése

Rendszeres észleléssel meg kell állapítani a talajvízjárást, ami az esetleges változások alapdokumentuma lesz. Ennek érdekében műszakilag ellenőrizni kell a figyelőkutakat és a kútfejeket is folyamatosan üzemkész állapotban kell tartani.

A felújított észlelőkutakban az eddigi rendszertelen és ritka észlelések helyett be kell vezetni a minimálisan háromnaponkénti vízállásészlelést. Ezekre a kutakra célszerűen vízállásíró műszert kell felszerelni a talajvíz kiinduló állapotának elegendően biztos meghatározására.

A talajvíz minőségének meghatározására havonta, az előírás szerinti szivattyúzás után a vízminőség meghatározása érdekében vízmintát kell venni. A vízmintákból a jellemzőket kell meghatározni.

A talajvízminőség ellenőrzésére a vonal 29-31 és 39-45 hm közötti szakaszán egy-egy figyelőkutat kell építeni a várhatóan legnagyobb SO4 tartalmú helyre. Ezekben háromnaponkénti vízállásészlelés mellett havonta kell a fentiek szerint részletezett vízminőségi vizsgálatot végezni.

A tervezett állomások környezetében 2-2 új talajvízfigyelő kutat kell létesíteni a talajvízszint-változások regisztrálására. Az állomások felszíni csatlakozásai és az egyes helyeken felszínről módosított állomásépítmények esetenként lokálisan átharántolják a talajvíztartó réteget. Lokális kiterjedése befolyásolhatja a talajvíz áramlását. Kis körzetben tartós talajvízszint-emelkedést jelenthet.

A felszín alatti vizek építés alatti helyzetének (állapot) megfigyelése

• A talajvízészlelést az építés alatti időben, a jelenlegi helyzetben megadott rendszerben kell folytatni.
• A rétegvíz észlelése az építés alatt döntően a víz minőségére kell, hogy vonatkozzon. Ennek érdekében a nyílt homlokú építés során 50 méterenként kell vízmintát venni és elemezni a talajvíznél megadott összetevőkre.

A felszín alatti vizek metróvonal üzembe helyezése utáni állapotának megfigyelése

• Az összes észlelést az építés után három hónapig az építés alatti előírásoknak megfelelően kell folytatni.
• Az üzem további ideje alatt a talajvíz- és a karsztvízészlelés elsősorban nem a metró érdeke, hanem az érintettek önvédelmét szolgálja. Ezért az eddigi észlelések alapján kell eldöntetni az érdekelteknek a monitoring folytatását (nevezetesen az észlelt pontok számát, illetőleg az észlelések gyakoriságát).

A minimálisan szükséges észlelések:

• a talajvíznél egy évig kéthetente kell vízállást észlelni (később ritkábban), és évente négy alkalommal kell a vízminőséget vizsgálni a kijelölt kutakban;
• a karsztvízészlelési rendszerben a termelőegységek üzemi vízszintjét és hőmérsékletét folyamatosan, de legalább naponta kell továbbra is mérni. A nem üzemelő egységekben a kéthetenkénti vízállás és hőmérsékletmérés tartandó fenn. A vízminőség vizsgálatát negyedévenként egyszeri gyakoriságra lehet csökkenteni. Ha azonban az üzemeltető BGYF Rt. saját érdekében gyakoribb észlelést, illetőleg vizsgálatot kíván, úgy az - egyeztetés után - megoldható.

A monitoring rendszer elemei, észlelési eszközök, módok és gyakoriságok

• Az észlelésekhez szükséges létesítményeket külön tervben kell megtervezni, amely valójában nem a kiviteli terv része, mert a kivitelezést megelőzően a megfigyeléseket már meg kell kezdeni.
• A felszín alatti vizek megfigyelésére vonatkozóan olyan (szabványos) figyelőkutak létesítése szükséges, amelyek segítségével a vízszintek észlelése mellett (szivattyúzott) vízminták vételére is lehetőség van. A figyelőkutak tervéhez hozzá tartozik azok műszerezettségének terve, valamint a teljes észlelőkút-hálózat észlelési utasítása is.

A monitoring rendszer komplett tervei természetesen ki kell terjedjenek:

• a levegő minőségét rendszeresen megfigyelő pontok hálózatának (a mérések komponenseinek, gyakoriságának, műszerezettségének stb.) terveire;
• a közlekedési és építési zajok és rezgések alakulását érzékelő pontok telepítésére, a megfigyelésekre vonatkozó üzemeltetési utasításra stb.

Az értékeléshez, illetőleg az ahhoz szükséges összehasonlítások elvégzéséhez célszerűnek látszik a közúti forgalom időnkénti ellenőrzése (forgalomszámlálás) is.

A vert vagy vibrált szádfalas munkagödör kivitelezés nagyobb zajártalommal jár, mint a résfalas és fúrt cölöpös munkagödör biztosítás. Szükséges az építési idő minimalizálására törekedni. Éjszaka csak olyan munkák engedhetők meg, amelyek nem járnak számottevő környezeti zajkibocsátással.

A tenderkiírásban az egyes építési időtartamokat, a maximálisan megengedhető zaj- és rezgésterhelési határértékeket rögzíteni kell, és azokat időszakos mérésekkel független szakértőkkel rendszeresen ellenőriztetni kell az építők és az érdekelt lakosság közötti súrlódások megelőzésére.

A megvalósulás, működés során is szükséges az egész vonal mentén rezgésellenőrző méréseket végezni és azokat értékelni.

Az alapállapotot mérésekkel és terjedési modellszámítással kell meghatározni, melyet a tényleges építés előtt is újra kell értékelni. A gépjárműforgalom "természetes" változásán túl a kivitelezéshez kapcsolódó járműforgalom hatása is jelentkezni fog. A szállításnál, építésnél, rakodásnál porzásmentességet biztosítani, és ellenőrizni szükséges rendszeresen. A gépkocsik állapotát a környezetvédelmi vizsgával is ellenőrizni szükséges.

Az üzemeltetés időszakában elsősorban a felszínre nyíló szellőző rendszerek levegőszennyező hatását kell vizsgálni, bár ezzel kapcsolatos panaszok nem ismeretesek.

Az egyes szakterületek szakértői, mérőműszerei eredményei, értékelése nyomán szükségesnek, illetve kívánatosnak tartják a szakértők az összefogó egységes összegező, egymásra gyakorolt esetleges hatásukat vizsgáló értékek megvalósítását is az alapállapot, az építés és üzemelés időszakában is.

A hatástanulmányban elvégzett vizsgálatok alapján megállapítható, hogy a 4-es metró megépítése összeségében kedvezően befolyásolja Budapest környezeti állapotát, környezeti kárt nem okoz, a környezetet érő káros hatások megelőzhetők, műszaki intézkedésekkel kiküszöbölhetők.