Levegőtisztasági állapot

A kivitelezési munkákhoz kapcsolódó gépjárműforgalom hatásainak vizsgálata

Az építés tervezett teljes időtartama munkahelyenként (állomásonként), maximálisan mintegy 11 hónap. Ez az időtartam, főleg azonban az első 9 hónap az, mely alatt a szállítási útvonalak környezete fokozott levegőszennyezettségnek lesz kitéve. A földtömeg kiszállítását, ill. a felhasználásra kerülő építőanyagok beszállítását dízel-üzemű nehéz gépjárművek fogják végezni.

Vizsgálatok tárgyát képezte a metróvonal kivitelezési munkáihoz kapcsolódó tehergépjármű forgalom légszennyező hatása. Az elvégzett vizsgálatok során meghatározásra került, hogy a meglévő szennyezettséget a metróvonal kivitelezéséhez köthető csúcsórai tehergépjármű forgalom milyen mértékben növeli meg. A kivitelezési munkák során a leginkább terhelt szállítási útvonalon maximálisan napi 155 db tehergépjármű áthaladása várható. A leginkább terheltek az alábbi útvonalak egyes szakaszai: Dombóvári út, Budafoki út, Borszéki út, Andor utca, Galvani utca, Dél-budai tehermentesítő út, Etele út, Pázmány P. rakpart és Kerepesi út.

Megállapítható, hogy a szállítási útvonalak mentén, a járdán haladó gyalogosokat jelenleg terhelő koncentrációkhoz képest, a legnagyobb forgalomterhelés-növekmény esetén is elhanyagolható mértékű a szállítási eredetű koncentráció-növekedés. Az erősen terhelt szállítási útvonalakon azonban a határértékek túllépésének mértéke, a jelenleg is meglévő forgalommal összeadódva, növekedni fog.

Az építési helyszíneken por fog keletkezni. A tapasztalat szerint elsősorban az ülepedő porterhelés nő meg. Ennek a rövidtávon kiülepedő porterhelésnek a mértéke a 100 m-es hatásterületen elérheti a határértéket. A terhelés átmeneti, de a hatásterületen lakossági panaszok lehetnek.

Az építés időszakában egyes helyeken szükséges lesz a felszíni közlekedés rendjének megváltoztatása, útlezárásokra, elterelő útvonalak kijelölésére lesz szükség. Ezeknek légszennyező hatása lesz, különösen, ha a folyamatos gépjármű-áramlás akadályokba ütközik.

A 4. metró-vonal hatása a levegőminőségre az üzemelés időszakában

A metrónak a légszennyezettségre gyakorolt hatása döntően a közlekedésben fog jelentkezni. A vizsgált területen jelen van más forrásokból származó szennyezettség, így a lakossági-közületi fűtésből, tüzelésből, ipari-erőművi forrásokból, szolgáltatásokból származó szennyezettség is. Ezek hatását a terjedés-számítások az alapállapottal veszik figyelembe.

A metró üzembe helyezése utáni években a vizsgált útszakaszok mentén a jelenlegi állapothoz képest a levegőtisztaság-védelmi helyzet jelentős javulása várható; ez túlnyomórészt a fajlagos kibocsátási tényezők javulásának köszönhető. A levegőminőség azonban tovább javul a metró megépülésével:

• a NOx a metró megépülésével 33 %-ig terjedően alacsonyabb rövid idejű maximális koncentrációk alakulnak ki az út mentén, mint a metróvonal megépítése nélkül, kivétel a Karolina út és a Karinthy F. út, ahol változatlan és az Erzsébet híd budai lejárója, ahol kissé nő a koncentráció,
• a CO esetén a metró megépülésével 10 %-ig terjedően alacsonyabb rövid idejű maximális koncentrációk alakulnak ki az út mentén, mint a metróvonal megépítése nélkül, kivétel a fenti 3 útszakasz, ahol a koncentráció változatlan, vagy kissé nő,
• A jelentős szennyező forrásnak számító autóbusz- és teherforgalom a metró megépülésével általában csökken, helyenként igen jelentős mértékben. Kivétel a Múzeum krt - Szabadság híd útszakaszok, ahol változatlan, ill. a Karinthy F. út és a Csákvár u., ahol kissé nő. A legnagyobb az autóbusz- és teherforgalom csökkenése a 7-es autóbusz-család vonalán.
• A 4-es metró környezeti hatásának megítélésekor figyelembe kell venni, hogy a metrót elsősorban nem a levegőszennyezettség csökkentésének érdekében, hanem a közlekedési problémák megoldása céljából építik meg. Az a tény, hogy a beruházás a levegő szennyezettségét is csökkenti, kedvező mellékkörülmény.

Egészségi hatások

A 4-es metróvonal létesítése a lakosság egészsége szempontjából kedvező hatású. A maximális koncentrációk mértékének és gyakoriságának, valamint a közvetlen hatásterület kiterjedésének csökkenése az ott lakók és az ott tartózkodók egészségi állapotát pozitívan befolyásolja. Ez elsősorban az akut és krónikus légúti megbetegedéseknek az érzékeny populáció (gyermekek, idős korúak ) körében való csökkenését, a betegek állapotának javulását elősegíti.