A Budapesti 4.
metróvonal
megvalósíthatósági
tanulmánya

 

Tervezet, készült
1996. októberében.

B. rész - Városrendezési kérdések

A választott nyomvonal általános jellemzői

 

A TÉTÉNYI ÚTI NYOMVONAL JELLEMZŐI

A kiválasztott Tétényi úti metró fő nyomvonala a budai oldalon lévő Kelenföldi MÁV pályaudvart köti össze a pesti oldalon lévő Keleti pályaudvarral. Az Etele tértől a nyomvonal a Tétényi és Bartók Béla utat követi, keresztezi a Dunát, majd eléri a Kálvin teret, utána a Rákóczi teret és a Baross téren ér véget. A 7,3 km hosszú vonal 10 állomásból áll (a végállomásokkal együtt) és teljes egészében földalatti vezetésű.

A tervben szerepel a Kelenföld utáni 2,0 km-es hosszabbítás, Budaörsi út felé, nyugati irányban, részben magas-vezetéssel, részben föld alatt.

ÜTEMEZÉSI LEHETŐSÉGEK

A 2. ütemben alakították ki a nyomvonal ütemezett megvalósításának alternatíváit, melyek az 1. táblázatban szerepelnek.

1. táblázat - Ütemezési alternatívák
Szakaszok és ütemezés

Hossz
(km) *

Állomások
száma **

 
Kelenföld - Keleti fő nyomvonal    
 
Egy ütemben

7.34

10

 
Két ütemben:    
Kelenföld-Kálvin tér

5.18

7

Kálvin tér-Keleti pu.

2.16

3

Kelenföld-Kálvin szakasz    
 
Egy ütemben

5.18

7

Budaörsi út-Kelenföld hosszabbítás    
 
Egy további ütem

1.92

2

* fordítóvágányokkal együtt kb. 0,6 km
** végállomásokkal együtt

A Kelenföld-Keleti pu. közötti vonal építését egy vagy két ütemben tervezik.

Két ütem esetén az első jelentős szakasz a Kelenföldi pályaudvar - Kálvin tér közötti. A Kálvin tér valóban az első jelentős átszállóhely, mely ideiglenes végállomásként is kialakítható.

A Budaörsi út-Kelenföld szakasz lehet a további meghosszabbítás. Az ütemezési alternatívákat a tanulmány készítésének második ütemében az utasforgalmi előrejelzések, a műszaki-mérnöki pontosítások és a gazdasági és pénzügyi értékelés folyamán egyaránt figyelembe vették.

Ezen túlmenően, a pénzügyi értékelés céljaira egy korlátozottabb, a Kelenföldi pályaudvar és Kálvin tér közötti szakasz is vizsgálata is megtörtént.

Megjegyzendő, hogy az ütemezésről hozott döntés a választott építési módszert is befolyásolja. Az alagútépítési módszert ugyanis közvetlenül befolyásolja (egy vagy két fúrópajzs, egy vagy kétalagutas rendszer, stb.) az építendő szakasz hossza.