A Budapesti 4.
metróvonal
megvalósíthatósági
tanulmánya

 

Tervezet, készült
1996. októberében.

 

Várostervezési kérdések

AZ ÁLTALÁNOS RENDEZÉSI TERV ELŐREHALADÁSA

Az 1996 augusztusi állapotok szerint, további egyeztetést követően a Fővárosi Közgyűlés határozatot fogadott el, melyben megerősítette, hogy a Főváros és kerületek egyaránt továbbra is az ÁRT tervezetében szereplő elveket kívánják követni.

A legutóbbi általános terület-felhasználási terv az ÁRT részét képezi és ezt első észrevételezésre kiadták a kerületi önkormányzatok számára. Az övezeti rendszer összefüggésében a részletesebb koncepciók és javaslatok (melyek ma már az egész városra kiterjedő szabályozást jelentenek), később kerülnek közreadásra és várhatóan több észrevételt kapnak.

Az aktualizált Általános Rendezési Terv dokumentációja, mely a legfontosabb közlekedési kérdésekkel is foglalkozik, 1996. júliusában készült el, jelenleg informális úton egyeztetik. Ez a Keleti pályaudvar és Kelenföldi pályaudvar közötti metróvonalat tartalmazza, a Kálvin téren, Móricz Zsigmond téren és Tétényi úton át. Ez az ÁRT terület-felhasználási és közlekedési stratégiája kulcsfontosságú elemének tekinthető.

Bár az ilyen nyomvonalak pontos elhelyezkedése nem befolyásolja közvetlenül a szélesebb értelemben vett általános rendezési tervkészítést, Kelenföldet kiemelt csomópontnak és P+R parkolóhelynek tekintik. Az 1-es villamosvonal lehetséges meghosszabbítását szintén jelentőnek vélik, mely kapcsolati és átszállási lehetőséget nyújt Kelenföld, a 3. metróvonal és a 4. metróvonal között a Bartók Béla útnál (dél felé) és a Lágymányosi hídnál.

Általános stratégiai szempontból tekintve a szándék az, hogy a fejlesztést, mely egyébként az agglomerációban valósulna meg, a délkeleti átmeneti zónába vonzzák, jobb tömegközlekedési lehetőségeket nyújtva a XI. kerületen belül és azon át, majd a Dunán keresztül a IX. és XXI. kerület irányába. A jobb tömegközlekedés a városközpont jobb elérését és a rá nehezedő nyomás csökkenését is szolgálja, valamint hozzájárul a történelmi városmagon kívüli területek, a VIII., IX. és XI. kerület megfelelő fejlesztési potenciáljának kialakulásához.

KERÜLETI RENDEZÉSI TERVEK AKTUALIZÁLÁSA

A pesti oldalon a VIII. kerület jelenleg nem rendelkezik érvényes rendezési vagy kerületi tervvel. A területre számos, részletesebb szintű terv vonatkozik, ezek azonban már elavultak és új, az egész kerületre kiterjedő rendezési tervet kell készíteni. Igen hasonló a helyzet a IX. kerületben is.

A XI. kerületet illetően jelenleg készül az új, átfogó rendezési terv. Az első ütem a program készítése, az általános stratégia és a fejlesztés fő elveinek körvonalazása. A helyi szintű rendezési terven kívül hatvan olyan új, nagyobb léptékű terv van, mely a került egyes fejlesztéseire vonatkozik és részletesebb útmutatást nyújt a városrendezési és szabályozási feladatok megoldásához.

Bár nem lett volna helyes a tanulmány készítése folyamán a kerületekkel tárgyalásokat folytatni, a Főváros által rendelkezésre bocsátott információk szerint a Kelenföldnél fennálló fejlesztési potenciálon kívül további fejlesztés indítható be a többi állomás környezetében is, Kelenföld és a Keleti pályaudvar között.

A XI. kerületben a tömegközlekedés jobbítását a délnyugati folyosó területén a további növekedési tendenciák és fejlesztés katalizátorának tekintik, mely kiemeli a városközponttal való kapcsolatot és segít annak a magánbefektetői nyomásnak a kiegyensúlyozásában, mely a városon kívüli fejlesztésekben nyilvánul meg, a Budaörstől nyugatra található autópálya-csomópontok környezetében.

A pesti oldalon a 4. metróvonal megépítése elősegíti a fejlesztést, szilárd bázist nyújt a környezeti állapotok javításához és általában támogatja a meglévő városszerkezet rehabilitációját és színvonalának emelését.

A városrendezési hatások a D. részben az egyéb előnyök részeként kerültek összegezésre.