Keresés    Magyar  Magyar

Vissza

Ossza meg ezt az oldalt:
Facebook Delicious Digg Google Stumble upon

A projekt az Európai Unió támogatásával, a Kohéziós Alap társfinanszírozásával valósul meg.

BEFEJEZŐDÖTT A BUDAÖRSI ÚTI ÚJ, KÉTSZINTŰ KÖZÚTI CSOMÓPONT ÉPÍTÉSE

 

2016. április 18.

 

A BERUHÁZÁS MINDENKI SZÁMÁRA KORSZERŰ, GYORS ÉS BIZTONSÁGOS ELJUTÁST KÍNÁL

Véget értek az M4-es metróberuházáshoz kapcsolódva épült új, felszín alatti visszafordító alagutakat, biztonságos felszíni kereszteződéseket, akadálymentes gyalogos és kerékpáros aluljárót és zajvédő falat is magában foglaló csomópont kivitelezési munkái a Budaörsi úton, az M1-M7-es autópályák közös bevezető szakaszába csatlakozva. A 7,2 milliárd forintból, döntően európai uniós forrásból megvalósult beruházást Tarlós István, Budapest főpolgármestere adta át a fővárosiaknak a 2016. április 18-án, hétfőn tartott projektzáró eseményen.

Egy közel tízéves előkészítési, szakmai egyeztetési, tervezési és telektulajdon-rendezési időszakot követően kezdődhetett meg 2014 augusztusában az építkezés, melynek kivitelezési munkáit nyílt közbeszerzési eljárást követően a legolcsóbb ajánlattal nyert Swietelsky Magyarország Kft. végezte a Budaörsi út Balatoni úti aluljáró és Pannonhalmi út közötti szakaszán. Az építkezés áthúzódó beruházásként, KÖZOP és IKOP közös finanszírozással valósult meg.

A szerződés műszaki tartalmát leegyszerűsítve a kivitelező feladatát képezte a víz-, a csatorna-, a gáz-, távhő-, az informatikai és távközlési-, valamint az elektromos vezetékek kiváltása, a közvilágítás kiépítése, az ideiglenes utak kialakítása, a forgalomtechnika meghatározása, a végleges állapot szerinti kétszintű csomópont megépítése végleges útpályákkal, felszín alatti visszafordító alagutakkal, a kapcsolódó közúti jelzőlámpás csomópontokkal, akadálymentes gyalogos- és kerékpáros-aluljáróval, valamint a kertészeti munkákkal és az érintett útszakaszon zajvédő fallal.

Fontos kiemelni, hogy a munkák volumene ellenére – sebességkorlátozásokkal és terelésekkel több ütemben – a közúti közlekedést a munkaterületen át a kivitelező mindvégig biztosította. A vállalkozónak úgy kellett tehát egy felszín alatti, nagyon összetett szerkezetet megépítenie, illetve úgy kellett ezzel párhuzamosan a felszínt is rendeznie, új autópálya-szakaszt és csomópontokat kialakítania, hogy közben Magyarország legforgalmasabb útszakaszán a forgalmat csak a lehető legkisebb mértékben akadályozta, az autósok, motorosok, kerékpárosok, gyalogosok, illetve a közösségi közlekedés járművei számára a munkaterületen át zajló közlekedést folyamatosan fenntartotta, ami rendkívül körültekintő tervezést igényelt.

A csomópontépítés kifejezett vállalás volt az Európai Unió felé, szorosan kapcsolódva az M4-es metróhoz, egyik legfontosabb céljaként javítva az új metró, a BKK, illetve a Volán járatok, valamint a térségben épült új P+R, valamint B+R parkolók jobb elérését, ezáltal növelve a térség intermodálisát, azaz megteremtve az egyes közlekedési ágak közötti gyors, egyszerű, kényelmes és biztonságos váltás lehetőségét.

A fejlesztés hatására a közösségi közlekedés előnyben részesül, de az autósok is könnyebben érhetik el úti céljukat. Megszűntek a 7-es út becsatlakozásánál ideiglenesen kialakított ellenirányú autóbuszsávok, javult a Sasad és Őrmező közötti átjárhatóság, a főpályákon megmaradt a BAH-csomópont és a városhatár közötti átjárható kapcsolat, de új, jelzőlámpával szabályozott alcsomópontok segítségével érhetőek el az autóbusz-végállomások és a P+R parkolók, javult az M4-es metró végállomásának elérhetősége is, illetve kényelmesebbé és biztonságosabbá vált a gyalogosok és a kerékpárosok közlekedése. A csomópont kialakítása megteremtette annak a lehetőségét, hogy az egymástól az autópályák bevezető szakaszával elválasztott városrészek közvetlen kapcsolatba kerüljenek egymással – ami a kerületi önkormányzat, illetve az itt élők régi, jogos igénye volt.